Papíralapú magyar nyelvű szakmódszertani szakirodalmak
Aczél Petra 2000. A feladat: a feladat. Magyartanítás 5–6.
Aczél Petra – Bencze Lóránt 2001. Mikor,
miért, kinek, hogyan? Hatékonyság a nyelvi kommunikációban. Corvinus.
Budapest.
Adamikné Jászó Anna 1995. Az anyanyelvi alapkészségek kialakítása és
gondozása. In: Anyanyelvi nevelés –
Embernevelés. MNYTK. 198. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 51–59.
Adamikné Jászó Anna 1996.
A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás
elsajátításában és tanításában. In: Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Gmk.
Budapest. 228-251.
Adamikné Jászó Anna 2000. Változott-e húsz év alatt a főiskolások
kiejtése és olvasása? Beszédkutatás 2000.
124–131.
Adamikné Jászó Anna 2001.
A magyar olvasástanítás története.
(Bővített és illusztrált kiadás.) Osiris Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2002.
A szövegértő olvasásról. Magyartanítás 4: 4–14.
Adamikné Jászó Anna 2002. Anyanyelvi
nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2003. Csak
az ember olvas. Az olvasás tanítása és lélektana. Segédkönyvek a nyelvészet
tanulmányozásához XX. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2004. 33
téma a szövegértő olvasás fejlesztésére. Holnap Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2006.
A diákok beszéde és a kiejtési norma. In: II. egri kiejtési konferencia. Acta
Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXIII. Redigit Árpád
Zimányi. Eszterházy Károly Főiskola. Eger. 102–112.
Adamikné Jászó Anna 2006.
A nyelvi tudatosság fejlődése az anyanyelv elsajátítása
során. Alkalmazott Nyelvtudomány VI/1–2: 5–23.
Adamikné Jászó Anna 2006. Az
olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai
megközelítésben. Trezor Kiadó. Budapest.
Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest.
Albertné Herbszt Mária 1993. Szövegszemléletű anyanyelvoktatásunk
és a dialógusok tanítása. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 196:
100–107.
Albertné Herbszt Mária 1999.
A tanítási óra mint a társalgás speciális
típusa. In Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212: 195–201.
Andó Éva 2004. A
gyermek nyelvi fejlődése és a történetmondás. In Ladányi Mária – Dér Csilla –
Hattyár Helga (szerk.): „…még onnét is
eljutni a túlra…” Tanulmányok Horváth
Katalin tiszteletére. Tinta Kiadó. Budapest. 302–312.
Antalné Szabó Ágnes 2003. Az
anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr 4: 407–427.
Antalné Szabó Ágnes 2005.
A tanári beszéd kérdésalakzatai I–II. Magyar Nyelvőr 2–3: 173–185; 318–337.
Antalné Szabó Ágnes 2006.
A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2006.
A tanári beszéd mint nevelési eszköz a
tanórán. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc emlékére.
Argumentum Kiadó. Budapest. 541–546.
Aronson,
Elliot 2008. A társas lény. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Bagó
Lajosné – Bíró Tamásné 1991.
A társas beszéd fejlesztése kisiskoláskorban.
PMPI. Budapest.
Baji-Gál Ferencné 2000. Drámapedagógia alkalmazása. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen.
Balázs
Sándor 2000. A
pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati
problémái. Okker. Budapest.
Balogh
László 1997. Kommunkációs készségek, pedagógus továbbképzés. Szerk. Fedor
Mihály. Fitt Mage. Budapest.
Bakos József 1970. A
tanári beszéd retorikája. Magyar Nyelvőr 970: 456–463.
Balázs Boglárka 1993. Az időskori hangképzés jellemzői.
Beszédkutatás 1993. 156–165.
Balázs Boglárka 2008. A
környezetszennyezés hatása a hangképzésre. Gyógypedagógiai Szemle XXXVI/3.
171–176.
Balázs Boglárka – Gósy Mária 1996. Az agyfélteke-dominancia alakulása
hallókészüléket viselő gyermekeknél. In Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és
beszédmegértési zavarok. Nikol Gmk. Budapest, 1996. 176-181.
Balázs Boglárka – Gósy Mária – Szabó Iván: A gége nélküli beszéd
fonetikai sajátosságai. Beszédkutatás 1996. 58-72.
Bańczerowski Janusz 2003.
A nem verbális kommunikáció mint a kognitív
nyelvészeti kutatások tárgya. Magyar Nyelvőr 1: 4–12.
Bánréti Zoltán (szerk.) 1999. Nyelvi struktúrák és az agy.
Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina. Budapest.
Bárdos Jenő 2000. A
nyelvtanár ismérvei. A tanítás folyamatának dimenziói. Osztálytermi
megfigyelések, kutatások. In: Az idegen
nyelvek tanításának elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó 201–210.,
211–218., 226–233.
Barkó
Endre 1998. Kommunikatív didaktika. Dinasztia.
Budapest.
Baron-Cohen, Simon – Patrick Bolton 2000. Autizmus. Osiris Kiadó. Budapest.
Bartos Éva 1987. A
könyvtár szerepe a társadalmi beilleszkedési zavarok leküzdésében. Könyvtáros, 1987/8: 476–479.
Bartos Éva 1987. Biblioterápia a könyvtárosi munkában. Könyvtári Figyelő 1987/5: 563–567.
Bartos Éva 2001. A
könyv, az olvasás, az irodalom terápiás alkalmazása. Könyvtári kis híradó, 2001/3: 1–2.
Bartos Éva 2002. Biblioterápia irodalmi művek
feldolgozása sajátos foglalkozásokon. Taní-Tani,
2002. 22–23.
Bartos Éva 2003. Biblioterápia a pedagógus tevékenységében:
lehetőségek és próbálkozások. Taní-Tani,
2003/24-25: 90–95.
Bartos Éva (szerk.) 1999. Segített
a könyv a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. Magyar
Olvasástársaság. Budapest.
Bata Sarolta 2009. Beszélőváltások a beszédpartnerek személyes
kapcsolatának függvényében. Beszédkutatás
2009: 107–120.
Bata Sarolta – Gráczi Tekla Etelka 2009. A beszédpartner
életkorának hatása a beszéd szupraszegmentális jellegzetességeire. In Keszler
Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus
a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet
tanulmányozásához 88. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 74–82.
Benedek László 1992. Játék és pszichoterápia. Magyar Pszichiátriai Társaság. Budapest.
Bicskeiné Zsulán Julianna 1999. Az
anyanyelvi tantárgy-pedagógia vázlata. Szeged.
Boda
Edit 1989. Kommunikáció. Magyar Pedagógia.
3-4.
Bodó Csanád–Vargha Fruzsina Sára 2008. Régi nyelvatlaszok – új
módszerek. Magyar Nyelv. CIV/3. 2008. 335–351.
Bombolya Mónika: Hallássérült gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai.
In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 72–83.
Bóna Judit 2004. Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor. Magyar
Nyelvőr 128: 158–165.
Bóna Judit 2005. A
hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar Nyelvőr 129:
235–242.
Bóna Judit 2006. Tudunk-e változtatni spontán beszédünk tempóján? In
Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó. Budapest.
560–566.
Bóna Judit 2007. A beszédképzés és a
beszédhallás összefüggése beszédhibásoknál. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 114–124.
Bóna Judit 2007. Magánhangzónyújtások akusztikai fonetikai
paraméterei. Beszédkutatás 2007.
99–107.
Bóna Judit 2008. A
nyújtás sajátosságai a dadogó és az ép beszédben. Beszédkutatás 2008. 148–156.
Bóna Judit 2009. A
beszédtempó elemzése. In Uő.: A gyors
beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára–Lexica Kiadó,
Budapest, 2009, 11–27.
Bóna Judit 2009. A
gyors beszéd és a hadarás. In Uő.: A
gyors beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára–Lexica
Kiadó. Budapest. 57–78.
Bóna Judit 2009. Az idős életkor tükröződése a magánhangzók ejtésében.
Beszédkutatás 2009. 76–87.
Bóna Judit 2009. Grammatikai
hibák a spontán beszédben. In Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
56–64.
Bóna Judit – Imre Angéla 2007. A hangsúlyeltolódás hatása a
beszédfeldolgozásra. Beszédkutatás 2007. 75–82.
Bóna Judit – Imre Angéla 2009. Felnőttek
hangos olvasása az életkor, a nem és a foglalkozás függvényében. Alkalmazott Nyelvtudomány IX/1–2: 85–95.
Brooks,
Greg 1996. A
szóbeli kommunikációs képességek értékelése. Új Pedagógiai Szemle. 1996. 3. sz.
53-60.
Büky Béla 1973. A beszédtanítás pszichológiája. Tankönyvkiadó.
Budapest.
Büky Béla – Egyed András – Pléh Csaba 1984. Nyelvi képességek – fogalomkincs – megértés. Tankönyvkiadó.
Budapest.
Cialdini, Robert 1999.
A befolyásolás lélektana, A meggyőzés
pszichológiája. Corvinus. Budapest.
Clarke, David D.–Argyle, Michael 1997. Beszélgetési szekvenciák.
In Pléh Csaba–Síklai István–Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció –
cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest 565–602.
Cropley, Arthur J. 1983. Tanítás sablonok nélkül. (Utak a kreativitáshoz). Tankönyvkiadó.
Budapest.
Crystal, David 1998.
A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó.
Budapest.
Csány Yvonne 1990. Hallás-beszéd
nevelés. Tankönyvkiadó. Budapest.
Csapó Benő 2003. A képességek fejlődése és iskolai
fejlesztése. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Cser János 1939. A magyar gyermek szókincse. Magyar
Pedagógiai Társaság. Budapest.
Csép Valéria 2007.
A beszédészlelés kritikus kérdései és a beszédészlelés
fejlődése „neuro”-nézetből. In (Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban.
Nikol, Budapest. 20–43.
Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.) 2008. Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat,
gondolkodás. Osiris Kiadó, Budapest.
Dálnokiné
Pécsi Klára 2001. Az iskola belsõ világa – kommunikáció. Új Pedagógiai Szemle. 2001. Július-augusztus. 171–179.
Debreczeni Tibor (szerk.) 1985. Nyitva van az aranykapu. (Játék, bábjáték, színjáték) Múzsák Kiadó.
Budapest.
Debreczeni Tibor 1994. Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. MDPT.
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola kiadványa. Kecskemét.
Deme László 1978. Közéletiség,
beszédmód, nyelvi műveltség. Kossuth Kiadó. Budapest.
Deme László (szerk.) 1974. Szónokok,
előadók kézikönyve. Kossuth Kiadó. Budapest.
Dr. Katona Gábor 1996.
A hallás fejlődése és vizsgálati módszerei. In Gósy
Mária (szerk.): Gyermekkori
beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Gmk. Budapest. 9–31.
Dr. Tóth László 2000.
A pedagógus hatékonysága. In Pszichológia a tanításban. Pedellus
Tankönyvkiadó 206–223.
Erdei Iván 1987. A
gyermeknyelvi szókincsvizsgálatok elméleti és gyakorlati kérdései. Tanárképzés és Tudomány 2. 145–168.
Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T. 1997. Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
F. Dornbach Mária 1999.
A kapcsolatteremtés mint kódváltás a
pedagógiai szituációban. In: Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai.
202–209.
Fábián Gyöngyi 2002.
A nyelvtanár viselkedésének megismerhetősége a
személyiség, attitűdök és szerepek összefüggésében: In Bárdos Jenő–Garaczi
Imre (szerk.): Nyelvpedagógia az ezredfordulón. Veszprém 25–50.
Fábricz Károly: A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In Kontra Miklós
(szerk.): Beszélt nyelvi tanulmányok.
MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 76–90.
Falus Iván (szerk.) 1997. Pedagógiai
lexikon. Keraban Kiadó. Budapest.
Falus Iván 1998. A pedagógus. In Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
96–116.
Felkai
Gábor 1997. A
NAT kommunikáció felfogása a mai elméletek tükrében. Vigilia 6: 426–434.
Fent Zoltán 2007. A
hallószerv, a hallás folyamata, zavarok. In
Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az
anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 44–57.
Fischer Sándor 1966. A beszéd művészete. Gondolat Kiadó.
Budapest.
Frint Tibor–Surján László (szerk.) 1982. A hangképzés és zavarai, beszédzavarok.
Medicina Könyvkiadó. Budapest. (több kiadásban).
Gabnai Katalin 1979. Játékkoszorú. NPI Budapest.
Gabnai Katalin 1987. Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek.
Tankönyvkiadó. Budapest.
Gerebenné Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési
zavarok gyógypedagógiai megközelítésben. In Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és
beszédmegértési zavarok. Nikol Gmk. Budapest, 1996. 54-82.
Gerliczkné Schéder Veronika 2007. Felnőttkori beszédfeldolgozási
nehézségek. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 301–310.
Gocsál Ákos 1999. Egyéni különbségek az artikulációs tempó
percepciójában. Beszédkutatás ’99. 19–29.
Gocsál Ákos 2000. A
beszéd időviszonyai különböző életkorú személyeknél. Beszédkutatás 2000. 39–50.
Gósy Mária 1982. Az élőbeszéd
hibáiról. In Bolla Kálmán (szerk.): Fejezetek
a magyar leíró hangtanból. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 1989. Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi
Intézet, Budapest.
Gósy
Mária 1994. A beszédészlelés és a beszédmegértés
fejlesztése. Óvodásoknak. Nikol. Budapest.
Gósy
Mária 1994. A beszédészlelés és a beszédmegértés
fejlesztése (Szóban és írásban). Iskolásoknak. Nikol. Budapest.
Gósy Mária 1995. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat
zavarai és terápiája. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. Budapest.
Gósy Mária 1995. GMP-diagnosztika.
Nikol. Budapest.
Gósy Mária 1996. Agyfélteke-dominancia, beszédészlelés, olvasási
nehézség. In Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori
beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Gmk. Budapest, 163–175.
Gósy Mária 1997. Szóaktivizálási folyamatok olvasási nehézséggel küzdő
iskolás gyermekeknél. Beszédkutatás ’97.
169–179.
Gósy Mária 1998. A
szavak hangalakjának változása a gyermeknyelvben. Beszédkutatás ’97. 1–39.
Gósy Mária 1998. Színmegnevezések gyermekkorban és felnőttkorban. In.:
Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): Alkalmazott
Nyelvészeti Tanulmányok II. Veszprémi Egyetem. Veszprém. 55–69.
Gósy Mária 2000. A
beszédszünetek kettős funkciója. Beszédkutatás
2000. 1–14.
Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Nikol. Budapest.
Gósy Mária 2000. Az életkor hatása a mentális lexikon működésére. Magyar
Nyelvőr 124/4. 410–423.
Gósy Mária 2001. Szóasszociációs műveletek az életkor függvényében. Alkalmazott Nyelvtudomány I/1. 2001.
17-30.
Gósy Mária 2002. Beszédképzés zönge nélkül. Beszédkutatás 2002. 18-37.
Gósy Mária 2003. A
spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 127: 257–277.
Gósy Mária 2004. Fonetika,
a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó,
Budapest.
Gósy Mária 2006. A beszédhangok megkülönböztetésének
fejlődése. Beszédkutatás 2006. 147–159.
Gósy Mária 2007. Az anyanyelv-elsajátítás
folyamatairól. In Gósy Mária
(szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az
anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 8–17.
Gósy Mária 2007. Az értelmi képesség és a beszédpercepciós folyamatok
összefüggései. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 230-246.
Gósy Mária 2008.
A zaj hatása a beszédre. Beszédkutatás 2008. 5–21.
Gósy Mária 2008. Önellenőrzési folyamatok a beszédben. Magyar Nyelv 104. 402–426.
Gósy Mária – Gráf Rózsa 1998. Beszélgessünk
a kisbabával. Nikol, Budapest.
Gósy
Mária – Horváth Viktória 2006.
A percepciós folyamatok összefüggései hatéveseknél. Alkalmazott Nyelvtudomány VI: 25–42.
Gósy Mária – Horváth Viktória
2006. Beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései gyermekkorban. Magyar
Nyelvőr 130/4. 470–481.
Gósy Mária – Horváth Viktória 2007. Óvodások és olvasási nehézséggel
küzdő kisiskolások beszédhallása. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban.
Nikol. Budapest. 84–103.
Gósy Mária – Horváth Viktória 2008. Kettős deficit: beszédhibás
iskolások beszédfeldolgozása. Gyógypedagógiai Szemle 2008/3. 177–192.
Gósy Mária – Imre Angéla 2007. Beszédpercepciós
fejlesztő modulok. Nikol. Budapest.
Gósy Mária – Kovács Magdolna: A mentális lexikon a szóasszociációk
tükrében. Magyar Nyelvőr 2001/3.
330-354.
Gósy Mária – Laczkó Mária 1994. Varázsló. Olvasási nehézségek felismerése. Olvasásfejlesztés. Nikol. Budapest.
Gráczi Tekla Etelka 2007. Diszlexiás és tipikus fejlődésű gyermekek
beszédfeldolgozásának vizsgálata In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
202–213.
Gráczi Tekla Etelka 2009. Temporális jellemzők a beszédpartnerek
ismeretségének függvényében. Beszédkutatás
2009: 121–133.
Gráczi Tekla Etelka – Gósy Mária – Imre Angéla 2007. Olvasási nehézség
és diszlexia a beszédfeldolgozás tükrében In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
214–228.
Griffin, Peg–Mehan, Hugh 1997. Értelem
és rítus a tantermi beszélgetésben. In Pléh Csaba–Síklaki
István–Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv –
kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 541–564.
Gyarmathy Dorottya 2008. Különböző zajok hatása a beszédprodukcióra. Alkalmazott
Nyelvtudomány VIII/1–2: 135–146.
Gyarmathy Dorottya – Gósy Mária – Horváth
Viktória 2009. A
rejtett és a felszíni önmonitorozás temporális jellemzői. In Keszler Borbála – Tátrai
Szilárd (szerk.): Diskurzus a
grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet
tanulmányozásához 88. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 46–55.
H. Varga Gyula 1996.
A tanári beszéd kommunikációs közege. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai
207: 350–359.
H. Varga Gyula 1999.
A tanárok nyelvi és kommunikációs kultúrája.
Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai
212: 210–224.
Hernádi Sándor 1996. Beszédművelés. Osiris Kiadó. Budapest.
Hernádi Sándor 1996. Magyar szó, magyar beszéd. Osiris Kiadó.
Budapest.
Hochenburger Emil – Pauka Károly 1978. Nagyothallók könyve. Medicina. Budapest.
Horváth M. Szabolcs – Magony Edit – Gósy Mária 2006. A fáradó beszéd mint
betegségtünet. Beszédkutatás 2006. 172–183.
Horváth Viktória 2006. A spontán beszéd és a
beszédfeldolgozás összefüggései gyerekeknél. Beszédkutatás 2006.
134–146.
Horváth
Viktória 2007. Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben?
Magyar Nyelvőr 2007/3: 315–323.
Horváth
Viktória 2007. Megkésett beszédfejlődésű óvodások beszédfeldolgozási
folyamatairól. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
149–162.
Horváth
Viktória 2007. Beszédészlelési folyamatok tipológiája 6–10 éves korban. In Gósy
Mária (szerk.): Beszédészlelési és
beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
271–284.
Horváth Viktória – Imre
Angéla 2009. A
diszlexia tünetei a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 240–255.
Horváth
Zsuzsa 1996. Kommunikáció: kelet és nyugat. Educatio.
633–645.
Hunya Márta 1998. A disputa program. Soros Oktatási Füzetek.
Budapest.
Huszárné
Kádár Ibolya 1999. A
kommunikáció szerepe a tanári és a vezetői gyakorlatban. Pedagógiai Műhely.
1999. 2. 5-9.
Illyés Sándor (szerk.) 1987. Gyógypedagógiai alapismeretek.
Tankönyvkiadó. Budapest.
Imre Angéla 2005. Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális
jellemzői. Magyar Nyelvőr 129/4.
510–520.
Imre Angéla 2006. Az olvasászavar és a beszédfeldolgozási folyamatok
összefüggései. Beszédkutatás 2006.
160–171.
Imre Angéla 2007. A
beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési
és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
184–201.
Imre Angéla 2007. Az
anyanyelv-elsajátítás vizsgálata. In Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és
beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest.
58–69.
Imre Angéla – Gráczi Tekla Etelka 2005. A beszédészlelés
fejlődésének vizsgálata. Beszédkutatás
2005: 112–123.
Iványi Zsuzsa 2001.
A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 2001/1: 74–93.
Jagusztinné Ujvári Klára (szerk.) 1985. Magyar verbális asszociációk I-II. Szeged. Budapest. Debrecen.
Kaposi László (szerk.) 1993. Játékkönyv. (Színházi Füzetek IV.) Marczibányi Téri Művelődési
Központ és Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. Budapest.
Kárpáti
Andrea (szerk.) 1995. Bevezetés a
vizuális kommunikáció tanításába. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Kátainé Koós Ildikó 2001. Az
anya személyiségjegyeinek hatása a csecsemő preverbális kommunikációjára. Beszédkutatás
2001. 101–113
Keresztesi Katalin – Marton Éva 1999. „Diszlexiás és
diszgráfiás tanulók mozgásterápiás programjának néhány eredménye”. Fejlesztő
Pedagógia 9:1, 27–31.
Kiefer Gábor 1995. Rekedtség.
Foniátria – a hangképzés és zavarai. Golden Book Kiadó. Budapest.
Kissné
Kovács Katalin 1995. A
pedagógus kommunikációja – pedagógiai hatás. In Kovácsné Bakosi Éva (szerk): Lépésben a változásokkal. Hajdúböszörmény.
48–50.
Kocsor
András – Bácsi János – Mihalovics Jenő 2006. Beszédmester: Számítógépes
olvasásfejlesztés és beszédjavítás-terápia. Új
Pedagógiai Szemle 2006. március: 108–113.
Kovács
Sándor 1993. Kommunikációs viszonyok az osztályban. Új Pedagógiai Szemle 7–8: 115–118.
Köpf Lászlóné 1999. „A diszlexiáról – középiskolás
fokon”. Fejlesztő Pedagógia, 9:2–3, 48–52.
L. Aczél Petra 2001. Retorika. A
szóból épült gondolat. Krónika Nova Kiadó. Budapest.
Labov, Wiliam – Fanshel, David 1997. Beszélgetési szabályok. In Pléh
Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 395–435.
Lehmann Magdolna 2004. Az idegen nyelvi szókincs elsajátításának és
mérésének innovatív irányzatai. Alkalmazott
Nyelvtudomány IV/1: 41–56.
Lengyel Zsolt: Az írás: kezdet –
folyamat – végpont. (Az írástanulás pszicholingvisztikai alapjai). Corvina.
Budapest. 1999.
Lengyel Zsolt: Az írott nyelvi belső (mentális) lexikon kérdéséhez. Beszédkutatás 2001. 186–198.
Libárdi Péter 2001.
A nyelvi változás tükröződése az egyén mentális
lexikonában. Alkalmazott nyelvtudomány
I/1: 39–49.
Lipták Ildikó (szerk.) 1996. Ahogyan. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. A Marcibányi Téri Művelődési Központ és a Magyar
Drámapedagógiai Társaság kiadványa.
Lőrik József – Kászonyiné Jancsó Ildikó 2009. A fonológiai
tudatosság fejlesztése és hatása az írott nyelv elsajátítására. In Marton Klára
(szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok
vizsgálata és terápiája. ELTE. Eötvös Kiadó. 11–42.
Markó Alexandra 2000. Beszédaktus-elmélet és
intonáció. Megjegyzések az intonációnak a kommunikációban betöltött szerepéhez.
Egyetemi Fonetikai Füzetek 27: 77–88.
Markó Alexandra 2001. Az idegen közszavak és
tulajdonnevek kiejtésének néhány problémájáról. Egyetemi Fonetikai Füzetek 31: 93–100.
Markó Alexandra 2003. Az idegen nyelvi beszédtervezés stratégiái. Beszédkutatás 2003. 57–74.
Markó Alexandra 2003.Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar
egyezményes jelölések használatához. In Gósy Mária–Menyhárt Krisztina (szerk.):
Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Elméleti, kísérleti és
alkalmazott beszédkutatás. Nikol Kiadó, Budapest, 96–105.
Markó Alexandra 2004.
A fonetika oktatása külföldön. Magyar Nyelvőr 128/1. 61–67.
Markó Alexandra 2004.
A magyar nyelv szupraszegmentális jellemzőinek tanítása
– problémák és lehetőségek. Hungarológiai Évkönyv V/1. 125–136.
Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata
különféle monologikus szövegekben. Beszédkutatás
2004: 209–222.
Markó Alexandra 2005.
A temporális szerkezet jellegzetességei eltérő kommunikációs
helyzetekben. Beszédkutatás 2005: 63–77.
Markó Alexandra 2006. A spontán beszéd –
monologikus és dialogikus szövegek. In Zimányi Árpád (szerk.): Acta Academiae Pedagogicae Agriensis.
Nova Series Tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. EKTF Líceum Kiadó Eger. 66–78.
Markó Alexandra 2007. A mondat- és
szövegértés jellemzői és összefüggése 6–9 éves korban. In Gósy M (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
az anyanyelv-elsajátításban. Nikol. Budapest. 285-300.
Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka 2007. Gégeeltávolításon átesett
betegek beszédének hallgatói megítélése. Alkalmazott
Nyelvtudomány 2007/1-2. 39–55.
Marton-Dévényi Éva 2001. „Anyanyelvi – zenei
helyesírástanítás – diszgráfiakezelés”. Fejlesztő Pedagógia 12:1 33–37.
Medgyes Péter 1995. A kommunikatív nyelvoktatás. Eötvös
József Könyvkiadó. Budapest.
Meixner Ildikó 1995. A dyslexia
prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola. Budapest.
Menyhárt Krisztina 1998. Nyelvi meghatározottság a beszédszünetek
észlelésében. Beszédkutatás ’98. 53–66.
Menyhárt Krisztina 1999. Szláv anyanyelvűek magyar beszédének
fonetikai sajátosságai. Beszédkutatás 1999. 30–44.
Menyhárt Krisztina 2000.
A beszéd temporális sajátosságai kétnyelvűeknél. Beszédkutatás
2000. 51–63.
Menyhárt Krisztina 2001. Életkori tényező a szövegértésben. Beszédkutatás
2001. 73–90.
Menyhárt Krisztina 2002. Az akcentus a magánhangzók tükrében. Beszédkutatás
2002. 38–52.
Montágh Imre 1984. Gyermekszínjátszók
beszédművelő könyve. Múzsák, Budapest. (Több kiadásban.)
Montágh Imre 1986. Figyelem vagy
fegyelem?! Az előadói magatartás. Kossuth, Budapest.
Montágh Imre 1999. Tiszta
beszéd. Budapest.
Montágh Imre 2008. Mondd ki
szépen. Holnap Kiadó, Budapest.
Montágh Imre – Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka 2002. Gyakori beszédhibák a gyermekkorban.
Holnap Kiadó, Budapest. (Több kiadásban.)
Murvai Olga 1999. Én-rejtő és
én-feltáró szövegtípusok az iskolai kommunikációban. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212:
188–194.
Nagy Andor 1993. Médiapedagógia.
Televízió a családban és az iskolában. Seneca Kiadó. Budapest.
Nagy
Andor 1999. A média pedagógiája. Eger.
Nagy Ferenc 1976. A
kérdések felosztása és fajtái. In: Nagy Ferenc: A tanárok kérdéskultúrája.
Akadémiai Kiadó 170–207.
Navracsics Judit 2001.
A mentális lexikon rendezettségének és a nyelvtanulás
módjának összefüggései. In Papp Ferenc
akadémikus 70. születésnapjára. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 144–151.
Neelands, Jonathan 1994. Dráma a tanítás szolgálatában. MDPT Marczibányi Téri Művelődési
Központ. Budapest.
Nikléczy Péter – Horváth Viktória 2007. Nyelvjárási hangarchívum az
interneten. Beszédkutatás 2007. 173–177.
Odránné Kalina Krisztina 2001. Játékos foglakozások a beszédmegértés
fejlesztésére. Nikol. Budapest.
Olaszy Gábor 2005. Prozódiai szerkezetek jellemzése a
hírfelolvasásban, a mesemondásban, a novella és a reklámok felolvasásában. Beszédkutatás 2005. 21–50.
Oroszlány Péter 2004. Könyv a
tanulásról. Tanulási képességet fejlesztő tréning 12-16 éveseknek. Független
Pedagógiai Intézet. Budapest.
Padisák Mihály 1974. Játékmesterek kis kézikönyve, avagy: a játékvezető és a játék. NPI.
Budapest.
Padisák Mihály 1974. Játsszunk együtt! Minerva Kiadó. Budapest.
Páldi
János 1995. Humanisztikus iskola és tanári kommunikáció. Embernevelés 1995/1: 47–53.
Páskuné
Kiss Judit – Dávid Imre 1994. Kommunikációs
képességek fejlesztése (elméleti alapok és játékok). MTA Pszichológiai
Intézete. Budapest.
Pease, Allan 1999. A testbeszéd. Park Kiadó. Budapest.
Pinczésné
Palásthy Ildikó 1996. Tanítók tanórai kommunikációjának néhány sajátossága. In Tanulmányok. Kölcsey Ferenc Református
Tanítóképző Főiskola. 248–253.
Pléh Csaba (szerk.) 1986. Szöveggyűjtemény a
pszicholingvisztika tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. Budapest.
Pléh Csaba (szerk.) 1989. A beszédmegértés és a beszédprodukció
pszichológiája. Szöveggyűjtemény.
Tankönyvkiadó. Budapest.
Pléh Csaba 1998. Bevezetés a
megismeréstudományba. Typotex Kiadó. Budapest.
Poór
Ferenc – Wacha Imre 1983. A pedagógiai kommunikációs képességek
fejlesztése videotechnika segítségével. Veszprém.
Raátz Judit 1997. Látod, amit mondok? Gondolatok a nem
verbális jelekről, csoportosításukról, tanításukról. In Oktatási tapasztalatok – kutatási eredmények. Korona Nova Kiadó.
Budapest.
Rudas János 1997. Delfi
örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlat. Gondolat –
Kairosz. Budapest.
Ranschburg
Jenő 1996. A
tanulás zavarai: a beszéd és a kommunikáció zavarai. Köznevelés 41: 8–9.
Riszovannij
Mihály – Sólyom Erika 1996. Nyelv, nemi szerep és osztálytermi kommunikáció. Educatio: 536-539.
Rozgonyiné Molnár Emma 1999. Tanári beszéd. In Galgóczi László
(szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. JGYF Kiadó, Szeged
47–80.
S. Kádár Júlia 1970.
A szókincs és a szófajok gyakoriságának alakulása 3–6
éves gyermekek beszédében feladatmegoldás, illetőleg kommunikáció során. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 7:
149–161.
S. Meggyes Klára 1971. Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere.
Akadémiai Kiadó. Budapest.
Sándor Klára 2001. „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek
nyelvhasználata. Replika 2001
november: 241–259.
Schegloff, Emanuel A. 1997.
A beszélgetés néhány kérdéséről és
kétértelműségéről. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás
(szerk.): Nyelv – kommunikáció –
cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 436–457.
Sipos Lászlóné 1998. Verbális asszociációk azonosságának és
eltérésének vizsgálata. Beszédkutatás
’98. 105–121.
Sósné Pintye Mária –Melegné Steiner Ildikó
2007. Percepciós zavarok korai felismerése és terápiájaa beszédindító korai
intervencióban. In Gósy Mária
(szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az
anyanyelv-elsajátításban. Nikol, Budapest,
312–321.
Subosits István 1999.
A beszéd mint viselkedésforma az iskolában.
Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212: 479–484.
Subosits István 2002. „Szép
szónak nem szegik szárnyát” A helyes beszéd. Logopédia Kiadó. Budapest.
49–152.
Szabó Katalin 1997. Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó.
Budapest.
Szabolcs
Éva 1998. Kommunikációelméletek a pedagógiában. In Földes Tamás és mtsai.
(szerk.): III. Logopédiai Napok
Konferencia. Sopron. 37–40.
Szalai Enikő 1996.
A lexikális hozzáférés ép és zavart folyamatai. Beszédkutatás ’96. 79–96.
Szálkáné Gyapay Márta 1999. Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Szauder Erik (szerk.) 1994. Dráma, oktatás, nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Szende Tamás 1995. A beszéd hangszerelése. Idő, hangmagasság,
hangerő és határjelzés a közlésben. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest.
Tolnai Mária 1994. Dráma
és nevelés. Korona Kiadó. Budapest.
V. Raisz Rózsa 1995. Mondat- és szövegformálás a tanár beszédében.
Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 198: 115–122.
Vandra
Attila 1997. Testbeszéd a tanári gyakorlatban. Közoktatás. 10–11.
Vicsi Klára 2003. Beszédtanítást segítő számítógépes rendszerek
áttekintése és a többnyelvű „Beszédkorrektor” bemutatása. Alkalmazott
Nyelvtudomány III/1. 2003. 29–47.
Papíralapú idegen nyelvű szakmódszertani szakirodalmak
Ahrenholz, Bernd 1999. Modalität und Diskurs. Instruktionsdiskurse
italienischer Lerner des Deutschen sowie deutscher und italienischer
Muttersprachler. In Dittmar, Norbert –Giacalone Ramat, Anna (Hrsg.): Grammatik und Diskurs. Studien zum Erwerb
des Deutschen und des Italienischen. Stauffenburg-Verlag. Tübingen. 245–276.
Bates, Elizabeth – Bretherton, Inge – Lynn, Sebestyen Snyder 1988. From first words to grammar: Individual
differences and dissociable mechanisms. Cambridge University Press. Cambridge.
Bewer, Franziska 2004. Der Erwerb des Artikels als Genus-Anzeiger im
deutschen Erstspracherwerb. ZAS Papers in
Linguistics 33: 87–140.
Braine, Martin D. S. 1963. The ontogeny of English phrase structure:
the first phase. Language 39: 1–14.
Braine, Martin D. S. 1976. Children’s
first word combinations. Monographs
of Society for Research in Child Development, 41.
Clahsen, Harald 1982. Spracherwerb in der Kindheit. Eine
Untersuchung zur Entwicklung der Syntax bei Kleinkindern. Narr. Tübingen.
Clahsen, Harald 1984. Der Erwerb von Kasusmarkierungen in der
deutschen Kindersprache. Linguistische
Berichte 89: 1–31.
Clahsen, Harald 1988. Normale und gestörte Kindersprache:
linguistische Untersuchungen zum Erwerb von Syntax und Morphologie. Benjamins.
Amsterdam/Philadelphia.
Clark, Eve V. 1973. What’s in a word? On the child’s acquisition of
semantics in his first language. In T. Moore (ed.): Cognitive development and the acquisition of language. Academic
Press. New York.
Edmondson, Willis – House, Juliane 2000. Einführung in die
Sprachlehrforschung: UTB. Francke. Tübingen. Base.
Eilers,
Rebecca E. 1980. Infant speech perception: history and mystery. Child Phonology 1980: 23-39.
Ervin, Susan M. - Osgood, Charles E. 1954. Second language learning and
bilingualism. Journal of Abnormal and
Social Psychology 49: 139–146.
Esser, Günter – Lehmkuhl, Gerd – Schmidt, Martin H. 1983. Die
Beziehung von Sprechstörungen und sprachlichem Entwicklungsstand zur zerebralen
Dysfunktion und psychiatrischen Auffälligkeiten bei 8jährigen Grundschülern. Sprache-Stimme-Gehör 7: 59–62.
Ferguson, Charles A. – Peitzer, David B. – Weeks, Thelma E. 1973.
Model-and-replica phonological grammar of a child’s first words. Lingua 31: 35–65.
Fried, L. - Christmann, M. 1991. Neue
Übungen und Spiele zur Lautunterscheidung. Beltz. Weinheim.
Füssenich, I. - Heidtmann, H. (Hrsg.) 1984. Bedeutung und Anwendung
der Gesprächanalyse innerhalb von Sprach- und Kommunikationsdiagnostik. Sonderpädagogik 2: 49–62.
Gebhard,
Werner 2001. Entwicklungsbedingte Sprachverständnisstörungen bei Kindern im
Grundschulalter. Status und Diagnostik im klinischen Kontext. Utz-Verlag. München.
Geschwind, Norman 1979.
Specializations of the human brain. Scientific
American 241: 180–199.
Goorhuis-Brouwer, Sieneke M. 1986. Verzögerte Sprech- und
Sprachentwicklung. Notwendigkeit einer kombinierten
phoniatrisch-psychologischen Diagnostik. Folia
phoniatrica 38: 22–24.
Gósy, Mária – Olaszy, Gábor – Hirschberg, Jenő – Farkas, Zsolt 1987.
Phonetically based new method for audiometry: the G-O-H measuring system using
synthetic speech. Magyar Fonetikai
Füzetek 17: 84–101.
Grimm, Hannelore 1973. Strukturanalytische
Untersuchungen der Kindersprache. Huber. Bern.
Grimm, Hannelore 2003. Störungen
der Sprachentwicklung: Grundlagen-Ursachen-Diagnose-Intervention-Prävention.
Hogrefe. Göttingen
Grohnfeldt, Manfred 1979. Diagnose
von Sprachbehinderungen. Theorie und Praxis der Felddiagnostik bei
Sprachbehinderten. Marhold. Berlin.
Grosjean, Francois – Gee, James
Paul 1987. Prosodic structure and spoken word recognition. In Frauenfelder, Uli
H. – Tyler, Lorainne Komisarjevsky (eds.): Spoken
word recognition. Cambridge, Massachusetts – London.
Heidtmann, H. 1987. Neue Wege der Sprachdiagnostik. Marhold.
Berlin.
Ingram, David 1976. Phonological disability in children.
London: Edward Arnold.
Jakobson, Roman 1941. Kindersprache,
Aphasie und allgemeine Lautgesetze. Almqvist & Wiksell. Uppsala.
Jessner, U. (1992): Zur Ontogenese von geschlechtsbedingten
Sprachmerkmalen. Grazer linguistische Studien 38, 111–135.
Kassai, Ilona 1988. Prosodic development of a Hungarian child: the
one-word utterance stage. Magyar Fonetikai
Füzetek 19: 72–81.
Kimura, Doreen 1967. Functional asymmetry of the brain in dichotic
listening. Cortex 3: 163-178.
Klein, Wolfgang 2001. Typen und Konzepte des Spracherwerbs. In Helbig,
Gerhard – Götze, Lutz – Henrici, Gert – Krumm, Hans-Jürgen (eds.): Deutsch als Fremdsprache. De Gruyter. Berlin. New York. 604-617.
Laczkó, Mária 1991. The interrelation of articulation rate and pauses
in children’s speech. In Gósy, Mária (ed.): Temporal
factors in speech. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 139–151.
Krashen, Stephen D. 1975. The critical period for language
acquisition and its possible bases. Annuals
of the New York Academy of Sciences 263: 211–224.
Krashen, Stephen D. 2006. Lateralisation, language learning, and the
critical period: Some new evidence. Language
Learning 23: 63–74.
Kuhl, Patricia K. 1979. Speech perception in early infancy:
perceptual constancy for vowel categories. The
Journal of the Acoustical Society of America 60: 1668–1679.
Küspert, Petra – Schneider, Wolfgang 2003. Hören, lauschen, lernen, mit Arbeitsmaterial. Vandenhoed &
Ruprecht. Göttingen.
Liberman, Alvin M. 1957. Some results of research in speech perception.
The Journal of the Acoustical Society of
America 29: 117–123.
Libermann, Alvin M. – Harris, Katherine Safford – Hoffman, Howard S.
– Griffith, Belver C. 1957. The discrimination of speech sounds within and
across phoneme boundaries. Journal of Experimental
Psychology 54: 358–368.
Lindner, G. 1977. Hören und Verstehen. Akademie Verlag. Berlin.
Ling, Daniel 1977. Speech and
the hearingimpaired child: theory and practice. Academic Press. Washington.
Mayer, S. 1995. Phonologische Prozesse und Störungen. L.O.G.O.S. Interdisziplinär 3: 187–196.
Mayr, T. 1990. Verhaltensauffälligkeiten bei Vorschulkindern mit
unterschiedlich schweren Sprech-, Sprach- und Kommunikationsstörungen – eine
epidemiologische Studie. Heilpädagogische
Forschung 16/1: 37–44.
McClelland, James L. – Elman,
Jeffrey L. 1986. The TRACE model of speech perception. Cognitive Psychology 18: 1–86.
McNeill, Patrick 1970. The
acquisition of language. Evanston. London – New York.
Miller, Wick – Ervin, Susan 1964. The
acquisition of grammar in child language. Monographs of Society for Research in
Child Development 29.
Müller, Raph–Axel 1996. Innateness, autonomy, universality?
Neurobiological approaches to language. Behavioral
and Brain Sciences 19: 611–675.
Nation, James E. 1989. Diagnostik
von Sprech- und Sprachstörungen. Fischer. Stuttgart; New York.
Oldfield, C. R. 1963. Individual vocabulary and semantic currency. British Journal of Social and Clinical
Psychology 2: 122–130.
Pačesová, J. 1968. The
development of vocabulary in the child. Universitat J. E. Purkyne. Brno.
Penfield, W. – Roberts, L. 1959. Speech
and brain mechanisms. Princeton University Press. Princeton, New York.
Richardson, Sylvia O. 1983. Differential diagnosis in delayed speech
and language development. Folia Phoniatrica
et Logopaedica 35: 66–80
Shepard, Lorrie A. – Smith, Mary Lee 1987. Effects of
kindergardenretention at the end of first grade. Psychology in the Schools 24: 346–357.
Silva, Phil A. – McGee, Rob – Williams, Sheila M. 1983. Developmental
language delay from 3 to 7 years and its significance for low intelligence and
reading difficulties at age seven. Developmental
Medicine and Child Neurology 28: 783–793.
Vannest, Jennifer – Boland,
Julie E. 1999. Lexical morphology and lexical access. Brain and Language 68: 324–332.
Digitális magyar nyelvű
szakmódszertani szakirodalmak
Adamikné
Jászó Anna 2009. Retorikai gondolkodás és szövegértő olvasás I. Anyanyelv-pedagógia 2009/3.
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=185
Adamikné
Jászó Anna 2009. Retorikai gondolkodás és szövegértő olvasás II. Anyanyelv-pedagógia 2009/4.
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=221
Albertné Herbszt Mária 2005.
A tanár-diák együttműködés 17–38
http://mek.oszk.hu/03200/03267/03267.pdf
Bóna Judit 2008. A
beszédtempó pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia
2008/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=16
Bóna Judit – Markó Alexandra 2009. Hétköznapi fonetika –
feladatjavaslatok a hangtan oktatásához. Anyanyelv-pedagógia 2009/1.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=152.
Boronkai
Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás I. Anyanyelv-pedagógia 2008/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=60
Boronkai
Dóra 2008. Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás II. Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=115
Csájiné Knézics Anikó – Szilvásiné Turzó Ágnes 2008. Drámapedagógiai
gyakorlatok az anyanyelvi órákon. Anyanyelv-pedagógia
2008/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=55
Fodor Éva 2009. Ötletek a 11. évfolyamos Stílusrétegek című
témakör tanításához. Anyanyelv-pedagógia
2009/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=162
Gerliczkiné Schéder Veronika 2009. Az iskolai jegyzetelés nehézségei.
Anyanyelv-pedagógia 2009/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=139
Gósy Mária 2008. A
szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia
2008/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=25
Hattyár Helga 2007.
A magyarországi siket közösség kétnyelvűsége.
Előadásvázlat. http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/images/8/82/Siketek.ppt.
Herbszt
Mária 2008. Grice társalgási maximáinak érvényesülése a tantermi interakcióban.
Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=88
Jordanidisz
Ágnes 2009. A
fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában. Anyanyelv-pedagógia 2009/4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=222
Laczkó
Mária 2008. Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok? Anyanyelv-pedagógia 2008/3–4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=87
Laczkó Mária 2009. Tizenévesek beszédének fonetikai és stilisztikai
elemzése. Anyanyelv-pedagógia 2009/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=151
Mohai Katalin 2009.
A diagnosztika szerepe a sikeres fejlesztésben. Gyógypedagógiai Szemle 2009/5. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=30&jaid=430
N. Császi
Ildikó 2009. Szövegértést fejlesztő gyakorlatok az anyanyelvi kommunikáció
kulcskompetencia fejlesztéséhez.
Anyanyelv-pedagógia 2009/3. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=197
Nagyházi
Bernadette 2009. Játsszunk mesét! – Szövegfeldolgozás a magyar mint idegen
nyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia 2009/4. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=219
Nemesné Kis Szilvia 2008. Cigány tanulók anyanyelvi nevelésének
nyitott kérdései. Anyanyelv-pedagógia
2008/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=49
Neuberger Tilda 2008.
A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 2008. 3–4. szám http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=86
Neuberger Tilda 2009. Óvodáskorú gyermekek szóaktiválásának
funkcionális vizsgálata. III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia
2009. kötete http://www.nytud.hu/alknyelvdok09/proceedings.pdf
Rónaky Edit 1995. Hogyan beszél ma az ifjúság? Avagy: Hogyan
hadováznak a skacok? Budapest, Kemény Gábor Iskolaszövetség.
http://mek.oszk.hu/01700/01778/01778.doc
Sándor Klára 2001. „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek
nyelvhasználata. Replika, 2001
november: 241–259.
http://dragon.unideb.hu/~tkis/bastya.htm
Szabó Kalliopé 2008. Megakadásjelenségek nyolcévesek spontán
beszédében. Anyanyelv-pedagógia 2008/2. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=56
Szinger
Veronika 2009. Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés
fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia
2009/3. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=184
Tancz Tünde 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs
nevelésben. Anyanyelv-pedagógia 2009/2.
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=161
Udvarhelyi Beatrix 2009. Hangképzési problémák a tanári beszédben. Anyanyelv-pedagógia 2009/3.
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=187
Varga Éva 2008. Olvasástanítás lépésről lépésre. Anyanyelv-pedagógia 2008/1. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=31
Digitális idegen nyelvű
szakmódszertani szakirodalmak
European Child Care and Education-Study Group: European Child Care
and Education-Study. School age assessment of child development: Long term
impact of pre-school success, and family-school relationships. Final Report for
Work Package 2. Brüssel. http://www.cordis.lu/improving/socio-economic/publications.htm [2002.10.07.]
Reimann, B. 2000. Der frühe Spracherwerb des Kindes. http://www.mutterspracherwerb.de/hoeren1.htm
[2005. június 16.]
Universität des Saarlandes: Umsetzung und Evaluation des Würzburger
Trainingsprogramms zur Vorbereitung auf den Erwerb der Schriftsprache. http://www.unisaarland.de/fak5/graesel/forschung/projekte4.htm
[2005. szeptember 1.]
Würzburger Trainingsprogramm. http://www.phonologische-bewusstheit.de/programm.htm#gruppentraining
[2005. augusztus 17.]
Szoftverek
http://www.szintisuli.hu/monddki/
http://www.inf.u-szeged.hu/beszedmester/
Varázsdoboz
Honlapok
www.beszedjavitas.hu, www.beszed.hu
www.logopedus.hu
http://demoszthenesz.hu/
http://logopedia.freeweb.hu/
http://avekony.freeweb.hu/